2006.11.21. - Ökölvívás - „A Csajok néha sokkal keményebbek tudnak lenni”
Nagy Katalinnak ugyan nem úgy sikerült az Országos Bajnokság, mint ahogy szerette volna, de egyáltalán nincs elkeseredve. A Vasas SC ökölvívója épp betegség miatti kényszerpihenőn van, így el tudtuk érni egy interjúra. OB, edzőtábor, és a női bunyó a téma.
- Az első kérdés, ami mindenkit, de legalábbis engem nagyon foglalkoztat, hogy hogyan, és miért kezdd el egy nő egy férfias sportot űzni? - A választ igazából én sem tudom, sohasem éreztem késztetést arra, hogy ökölvívó legyek. Ám 2003 elején, egy barátom elvitt az ökölvívóterembe Zuglóba, ahol ő is bunyózott. Meglátni és megszeretni: másnaptól már ki sem lehetett rángatni a teremből. Abban az évben szereztem meg az első magyar bajnoki érmem, ami még bronzra sikeredett. Egyébként előtte úsztam sokáig, tehát korábban semmiféle küzdősporttal nem foglalkoztam.
- Nyáron igazoltál a Vasas SC csapatához. Ha nem titok, ennek mi volt az oka, és hogyan érzed magad itt? - Igen, júniusban jöttem el Zuglóból. Már májusban megkerestem Barta Zsolt edzőt, hogy ideigazolhatok-e? Mondta, hogy természetesen semmi akadálya, de mindent „rendezzek el” Zuglóban. Azért esett a választásom a Vasasra, mert kitűnő eredményekkel rendelkező ökölvívói vannak, és mindig is tiszteltem Bacskai Imre munkáját. Hogy miért jöttem el Zuglóból? Nem személyes okokból, hiszen ott lettem magyar bajnok, de úgy éreztem a Vasasban még jobb lehetek. Úgy érzem a beilleszkedéssel nem volt gond, hiszen már előtte is jóban voltam az itteni versenyzőkkel, és két nagyon jó barátom is itt bunyózik. Az edzések kemények, de ez kell, hiszen a legjobbak közé szeretnék tartozni.
- Beszéljünk egy kicsit a magyar bajnokságról... - Ez most nem igazán kellemes emlék. Sajnos nem úgy sikerült ahogy vártam, és ahogy az edzőim elvárták tőlem. Azt hiszem nem a felkészülésemben volt hiba. Az elődöntő második negyedétől görcsössé váltam, ami azt hiszem annak is köszönhető, hogy mindössze két tétmeccsem volt egész évben. Itthon alig vannak versenyek, ha vannak is, akkor sajnos nincs megfelelő ellenfél. A Boszorkány-Kupa nemzetközi verseny jó felmérő lett volna az OB előtt, de mivel akkor igazoltam ide, nem indultam.
- A bajnokság után Tatára mentél edzőtáborba, azonban a VB-re mégsem utazol. - Nagyon jó munka folyt Tatán, kezdetben heten voltunk lányok, és kb. 8-10 kadet és junior fiú, akik segítettek a felkészülésben. Reggel hétkor futottunk, azután tízkor volt az edzés amiben szintén szerepelt futás, majd délután ötkor jött a munka java. Jó volt a hangulat, az edzések is színvonalasak voltak. Egyébként a csajok sokkal keményebbek tudnak lenni: az edzéseken sincs játszadozás, hanem kemény munka van. Sajnos a VB-re utazó csapatba ennek ellenére nem sikerült bekerülnöm, és egyedül az vigasztal, hogy az én súlycsoportomban nem indul magyar versenyző, tehát azt is gondolhatom, hogy nem volt nálam jobb. Sebaj, még van bőven időm, hogy megmutathassam világversenyen mit tudok.
- Van még idén valamilyen verseny? Vagy már csak a pihenést várod? - Nincs már semmi verseny, de ettől függetlenül nem várom a pihést. Most 4 napig nem tudtam edzeni, mivel csúnyán megfáztam, és ez maga volt a szenvedés, nem szeretek ugyanis edzést kihagyni. Egy verseny van még idén, a férfiak számára rendezendő Felnőtt Országos Bajnokság. Természetesen az elődöntő és döntő mérkőzéseket a helyszínen tekintem meg, hiszen kíváncsi vagyok mit hoznak össze a fiúk.
- További sok sikert és eredményes versenyeket kívánok! - Köszönöm.
