Hat meccs, a megszerezhető tizennyolc pontból két pont a Vasas tavaszi mérlege az NB1/B tavaszi hat fordulója után. Úgy érzem, hogy néhány sorban meg kell osztanom a gondolataimat a kedves szurkolókkal.
Érthetetlen számomra, a szurkolóknak, edzőknek, játékosoknak, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy ilyen gyengén kezdjük a tavaszi szezont. Szerintem erre a kérdésre senki sem tudja a választ, de most mégis erre a lehetetlen feladatra vállalkoznék. Ahány szurkoló, vezető, játékos annyiféle teória repked a kialakult helyzetről.
Tegnap a mérkőzés szünetében a szurkolótársaimmal beszélgetve meglepődve tapasztaltam, hogy az emberek mennyire elpártoltak a csapat mellől, néhány vereség után. Sajnos az már senkinek nem jut eszébe, amikor nyáron újjáalakult a csapat, és az egész ősz során jöttek az eredmények, a kupában a csapat szépen haladt előre (ahol még most is áll). Akkor bezzeg mindenki éltette a csapatot, és annak minden tagját: játékost, edzőt. Mára ez elmúlt. Néhány vereség és máris elpártolnak a szurkolók a csapat mellől. Mint tudjuk, a szurkoló hálátlan népség – tisztelet a kivételnek. Sajnálom, de ez így van. Remélem sokan magukra ismernek. Minden csapat lehet hullámvölgyben, ezt mindenkinek meg kell értenie, ez egy csapat életében elkerülhetetlen dolog. A mi csapatunk most abbavan, de hamar ki fognak jönni a fiúk ebből. Türelemre van szükség és támogatásra. A csapatnak most nagyon fontos mérkőzések következnek. Szombaton Szolnok, míg szerdán a Ferencváros az ellenfél.
Én nem akarom a játékosokat hősnek vagy bármi másnak beállítani, de hangsúlyozni akarom, hogy egy csapattól nem lehet mindig elvárni a győzelmet, a sziporkázó játékot, egy szurkolónak az ilyen időkkel is meg kell tudni barátkozni, mint a mostani. Bízni kell a csapatban! Az szurkoló, akkor válik igazi szurkolóvá, ha a nehéz szituációkban is a csapat mellé áll! Sajna, de már látom, hogy ezt a cikket pont azok nem fogják olvasni, akiknek ez igazán szól, de remélem ha már csak egy szurkolótársamat jobb belátásra bírok, akkor már megérte megírni ezt a cikket.
Még valamit szeretnék megosztani a kedves olvasókkal. Rengeteg kritika éri mostanában a csapat vezetőedzőjét, Tamási Zsoltot. A szurkolók többsége őt teszi felelőssé a csapat gyenge szerepléséért. Olyanokat mondanak róla, amiket talán még maguk a kritizálók sem gondolnak komolyan. Volt olyan, aki szabályosan kijelentette, hogy nem jó edző. Bezzeg, amikor ősszel a csapat sorban nyerte a meccseket, akkor Tamásit hősként tisztelték a Fáy utcában. Kimerem jelenteni, hogy nem ő tehet a kialakult helyzetért, néhány játékosnak viszont el kellene gondolkodnia a játékáról. Akkor inkább azokat a játékosokat kritizálják. Azt is sajnálom, hogy a csapat „szurkolói” abszolút nem értékelik a játékosok akarását, amit a mérkőzéseken tanúsítanak. Mindenki gondolja át az elmúlt heteket, de már koncentráljunk az előttünk álló feladatokra. Hiszen, mint mondtam jön két fontos meccs: Szolnok ellen a hétvégén, és szerdán a Magyar Kupában a döntőbe jutásért a Ferencváros ellen!
