Csalódottan, de reménykedve - Gyorsinterjú Tamási Zsolttal
Este 10 óra is elmúlt, amikor telefonon utol tudtuk érni Tamási Zsoltot, a 2-1 -es vereséggel végződött kupa-elődöntő után.
Tamási Zsolt:
Csalódott vagyok, mert az első félidőben rettentő megilletődötten játszottunk. A középpályán egyszerűen képtelenek voltunk támadást indítani.
Ráadásul két elkerülhető gólt kaptunk. Gera és Tököli bizonyították, hogy nem lehet őket magukra hagyni, nem véletlenül válogatott játékosok.
A szünetben azt kértem a játékosoktól, hogy labda nélkül sokkal bátrabban mozogjanak a pályán. Próbáljuk már a saját térfelén letámadni ellenfelünket. Ezt a csapat meg is tette.
A szünetben taktikai cserét követően a középpálya játéka sokkal kombinatívabb lett. Bárányos és Schultz nagyon improvizatív játékra képesek együtt. A második félidőben akaratilag is, és játékban is a Fradi fölé nőttünk, és jókor lőttük a szépítő gólt. A gól után teljesen beszorítottuk a Fradit, és akár egyenlíthettünk is volna. Sajnos a csatárjáték még mindig nem az igazi, elég ritkán sikerül helyzetbe kerülnie csatárainknak, és akkor is nagy a hibaszázalék. A jövőben ezen mindenképpen javítani kell.
Bárányos miért nem volt kezdő?
Bárányos hosszú ideig volt csapat nélkül, nem teljes az erőnléte. Ráadásul az elmúlt három meccset végig kellett játszania, és Szolnokon már jelezte nekem, hogy fáradt. Úgy gondoltam, hogy ma csereként lehet leginkább a csapat hasznára. Így utólag azt hiszem, jó döntés volt, beállítása sokkal színesebbé tette játékunkat.
Vége a rossz sorozatnak?
Remélem, ma, főleg második félidei játékunkkal, végképp magunk mögött hagyhatjuk a hullámvölgyet. Bár erre a kérdésre a biztos választ a Pápa elleni meccs adja majd meg. Optimizmusra adhat okot, hogy ma bebizonyította a csapat, hogy a fiúknak helyén van a szívük, tudnak és akarnak is játszani a szurkolókért, a csapatért, magukért.
A szurkolóknak pedig külön köszönet a csapat nevében. Idén többször is bizonyították, hogy a legnehezebb pillanatokban is a csapat mögött állnak, és kiatrtanak a piros-kék színekért. Ma viszont kettőzött erővel éreztük szeretetüket a pályán és a kispadon egyaránt. Sajnálom, hogy nem tudtuk győzelemmel megörvendeztetni őket, de nagyon köszönjük a bíztatást.
