Ez egyre gyakrabban felmerül a szurkolókban. A hétről-hétre kijáró közönség egyre jobban csalódik a csapatban. Az ősszel ’jól’ játszó csapatnak nyoma sincs.
Néhány játékoson nem látni a győzni akarást, hogy tiszta szívből hajtanának a Vasasért. Jó példa erre a mai, REAC elleni mérkőzés.
Szép idő volt, az ember előbb abbahagyja a munkáját vagy ellóg a délutáni órájáról. Szórakozni akar, és hogy lássa a kedvenc csapatát, lehetőleg nyerni. Sok néző kilátogatott a meccsre és buzdította a csapatot.
Erre mit lát. Ami szinte az összes tavaszi meccsen megfigyelhető. Rosszul játszunk, a széleket nem játsszuk meg, ha netalán mégis akkor a labdát nem tudjuk pontosan beadni.(ha egyáltalán a játékosok lekezelik a labdát).
Nem elég, hogy a csatárjátékunk sem az igazi ( miért nem tudunk két csatárral játszani?), a ’megerősített’ védelmünk sorra hibázik. De leginkább a kapusunk. Az ősszel remeklő Posza Zsolt tavasszal hibát-hibára halmoz és sajnos rajta mennek el a mérkőzések. Egy jó kapus, mint Ő érthetetlen hibákat csinál, mint a mai meccsen is. Az őszi ’rutintalan’ védelem sokkal kevesebb gólt kapott. Bár Molnár Zoltán kemény védő és nem sok mindenki megy el mellette, de a támadásokat nem tudja segíteni. Nem úgy, mint az ősszel jól játszó Kollár Zsolt, aki nemcsak jól védekezett, gólt is lőtt és a támadásokban is aktívan részt vett.
Ami még érthetetlen, hogy a játékosok nem a megszokott helyükön játszanak ( pl. A Schultz Levi és a Bárányos a Tatabánya ellen miért játszott csatárt?)
De ami a legszomorúbb, hogy nem látni a csapaton, hogy mit akar játszani. A Vasas pályára minden csapat védekezni jön, de nem tudunk ellenük mit játszani, elképzelés nélkül focizunk. A ’volt’ NB1-es játékosoknak kéne vinni a csapatot (tisztelet a kivételnek), de csak a fiatalokon látszik, hogy akarnak valamit. Néhány játékos elgondolkodhatna, hogy mit is akar, mert ha nem akarnak focizni, akkor játszanak a fiatalok. Talán jobb lesz.
Ezzel a játékosállománnyal az első helyért kéne küzdenünk és nem azért izgulni, hogy feljutunk-e egyáltalán. Amihez valljuk be már szerencse is kell. És azt kell mondani, hogy ha ez a csapat nem jut fel, akkor jövőre megint NB1/B. És az szégyen lesz. Főleg hogy a létszámot megemelték. Vajon hányan maradnak majd a játékosok közül? Bár ha így játszanak akkor elég sokan…
A másik, ami nem tetszik a csapatban az, hogy ha nyernek is (mint a Tatabánya ellen) nem jönnek oda a közönséghez. Még ha szégyellik is magukat…
Mert a közönségre nem lehet panaszuk a játékosoknak. Végig buzdítjuk őket, és ennyit nem érdemlünk meg? Átutazzuk a fél várost ( Csepel nem a szomszédban van), hogy megnézzük őket. A Tatabánya ellen két játékos tapsolta meg a közönséget, akit láttunk: Totya és a Győri Jani, ha más is akkor bocsi. Kösz srácok…
A másik, hogy az ember kijön egy meccsre és jól akarja érezni magát és nem bosszankodni és idegeskedni. Ami ma történt.
A bírókról: lehet elfogultak vagyunk, de hogy mindig olyan bírók vannak, akik vevők az ellenfél időhúzására és az ítéleteik és megkérdőjelezhetőek…..
Reméljük meglesz a feljutás, de az NB1-ben kevés lesz ez a játék.
Továbbra is Hajrá Vasas és hajtsatok, mert jövőre NB1-es meccsekre akarunk járni!
