Októbertől három, a Vasas Sportclub által használt ingatlan vagyonkezelői joga kerül a sportegyesülethez. A klub azt reméli, a vállalkozók vagy nonprofit szervezetek számára hasznosításba adandó területek bevételéből képes lesz fenntartani és fejleszteni meglévő sportlétesítményeit.
Még ebben a hónapban megszabadul az első néhány állami sportingatlan fenntartási köte-lezettségétől a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) tulajdonában álló Sportfolió Kht., hamarosan erről ír alá ugyanis szerződést a tárca, a vagyonkezelő, a tulaj-donosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Vasas SC. E szerint 49 évre a sportegyesületé lesz a jelenleg is - egyébként érvényes bérleti szerződés nélkül, csupán az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján - általa használt Fáy utcai, Pasaréti úti és Folyondár utcai sporttelep vagyonkezelői joga.
A kvázi privatizációt jelentő 49 éves vagyonkezelői jog megmozgatja majd a befektetők fantáziáját - bizakodnak a sporttárcánál és a Vasasnál egyaránt, arra alapozva, hogy a XIII. kerület szívében ez az utolsó nagyméretű hasznosítható terület. Erre már mások is rájöttek: a futballcsapat körül korábban megjelent befektetőjelölteket is vélhetően a Fáy utcai ingat-lan hasznosítási lehetőségei vonzották a labdarúgók közelébe, ahogyan a Vasas és az MTK utóbb elvetett egyesülésének ötlete mögött is ez állt, az MTK-ban érdekelt Várszegi Gábor Fotex-vezér területhasznosítási elképzelései által is vezérelve (HVG, 2003. március 29.). „A jelenlegi helyzetben a létesítmények vagyonkezelése jelenti az egyetlen lehetőséget arra, hogy a klubok önellátóak legyenek” - mondta a HVG-nek Markovits László, a Vasas SC elnöke. Szerinte a sportfinanszírozási rendszer elavult, mivel az állami támogatások első lépcsőben a szakszövetségekhez és a Magyar Olimpiai Bizottsághoz érkeznek, amiből a tényleges munkát végző egyesületek nem sokat látnak. Korábban a bérbe adott létesít-mények bevételei az egyesületet illették, az új szerződéseknél viszont 2003 eleje óta ezek a pénzek a Sportfolióhoz futnak be.
A vagyonkezelői jog átadásával az állam teljesen kiszállna a fenntartásból, amire nincs pénze, így a három ingatlan működtetéséhez szükséges körülbelül évi 200 millió forintot a Vasasnak, illetve a befektetőknek kellene biztosítani a bevételekből. Némileg könnyítené a klub helyzetét, hogy nem kellene átvállalnia azt a szerződést, amelyet a Sportfolió még 2002 áprilisában kötött a Future Clean Rt.-vel a kezelésében lévő sportlétesítmények gondnoki feladatainak ellátására, s amelynek alapján a cég elég borsos áron méri a szolgál-tatást (HVG, 2004. január 24.), s amelyet a vagyonkezelő egyébként is fel kíván mondani. Mivel a tulajdonos a magyar állam marad, az egyesületnek garantálni kell az állagmeg-óvást, 5 százaléknyi állagromlás indokot jelenthet a szerződésbontásra. A Vasasnál azon-ban ez most fel sem merül, a klubvezetők multifunkcionális sportcentrumról, felújított sta-dionról és uszodáról álmodoznak.
A legnagyobb falat a 133 ezer négyzetméteres Fáy utcai sporttelep hasznosítása lesz, amelyből körülbelül 40 ezer négyzetmétert ajánlanának fel a nem sportcélú beruházást ter-vező befektetőknek, amivel - állítja Markovits - „nem csökkenne a sportkapacitás”. Ez a felajánlás két variációban történhet. Az egyik szerint a KVI értékesíti a területet, a befolyó összeget pedig átutalja a Vasas számára, amely azt kizárólag a Fáy utcai sportlétesítmé-nyek fejlesztésére fordíthatja. Ez az egyesület számára nyilván akkor lenne megnyugtató, ha a költségvetési törvényben garanciát kapna arra, hogy a terület ellenértéke hozzá kerül. A másik lehetőség az, hogy az üzleti célra felajánlandó rész a Vasas vagyonkezelésében maradna hasznosításra, és az innen származó bevételeket is a létesítmény fejlesztésére használhatnák.
Mindkét eshetőségre igaz, hogy a jelenleg „különleges városi jelentőségű sportterületként” (K-SP) nyilvántartott ingatlan nem sportcélú hasznosításra szánt részét intézményi övezet-té kell átminősíteni. Míg ugyanis a Fáy utcai K-SP-területre 30 százalék a megengedett beépíthetőségi arány, és a sportcélú ingatlanokon kívül csupán vendéglátóegységek és szálláshelyek építhetők, addig az intézményi övezetben 60 százalékos a beépíthetőség, méghozzá akár irodákra vagy bevásárlóközpontra is. Lakóparkra viszont nem, bár márci-usban éppen azért szakadtak meg a tárgyalások a sporttárcával, mert az egyesület akkor még ilyesmiben gondolkodott, de ahhoz szükség lett volna a terület tulajdonjogára is. Va-lamilyen biztosíték persze most is kellene a befektetőknek, ha a 40 ezer négyzetméter tu-lajdonjoga az államnál maradna. Ebben az esetben a tulajdoni lapra bejegyezhető föld-használati jogot kellene szerezniük, különben a beruházások banki finanszírozása nem jö-hetne szóba. Az érintett terület egy részén jelenleg kínai piac van, az azt üzemeltető Novák és Novák Rt.-vel az év végén lejáró bérleti szerződést már fel is mondta az egyesület.
A kínai piac az egyéves felmondási idő miatt még jó ideig ott marad, mint ahogyan az övezeti átsorolás is időigényes, hiába támogatja azt a GYISM, a döntésre a fővárosi és a kerületi önkormányzatok jogosultak. A politikai akaraton vélhetően nem múlik: a főváros-ban és Angyalföldön is a jelenlegi kormánykoalíció van többségben. „Ez az ügy nem poli-tikafüggő, a jelenlegi konstrukció fennmaradásával ugyanis előbb-utóbb tönkremennének a létesítmények” - állította Markovits. Az átminősítéshez első lépésben a fővárosnak mó-dosítania kell a településszerkezeti tervet, amire pedig kormányhatározat alapján, ötévente van lehetőség. „Ez egy hosszú procedúra, 2005 vége előtt nincs esély rá, hogy a befektetők elkezdhessék a beruházásokat” - mondta a HVG-nek Király Gabriella miniszteri megbí-zott. A klubelnök úgy számol, hogy a létesítmények egy részére még idén novemberben kiírhatják a pályázatokat, jövő tavasszal pedig megállapodhatnak a nyertesekkel.
Az önkormányzati döntések részletein azonban nagyon sok múlik a Vasas és a befektetők számára is. „Az esetlegesen eladható terület értékét 1-2 milliárd forintra teszik az érték-becslők, attól függően, hogy az önkormányzati határozatok alapján például milyen magas-ságú épületeket lehet építeni” - számszerűsítette egy-egy helyhatósági határozat rájuk gya-korolt hatását Markovits. Ha bejönne a 2 milliárd, átépítenék a futballstadiont, de akkor is csak egy „családias hangulatú” 5-6 ezer férőhelyes arénává. Emellett több műfüves pályát létesítenének, és befejeznék a több mint egy évtizede félbemaradt uszodát is, de elképzel-hető fitneszterem, illetve olyan sportcentrum építése is, amelyet egyes extrémsportok - például a gördeszka vagy a mountain bike - művelői használhatnának. Ha az alsó értékhez közelebbi áron adja el az állam az ingatlant, vagy csak bérbe adja, akkor csupán a stadion „kipofozására”, valamint egyetlen műfüves pályára futná, de az uszoda és a pénzt hozó egységek ez esetben is fölépülnének, legfeljebb időben jobban elnyújtva - tervezgetik a Vasasnál.
Egyszerűbb a helyzet a teniszezők, vívók, atléták, tornászok és sakkozók által használt és az ingatlanban utazók fantáziáját régóta izgató Pasaréti úti sportteleppel. Az 58 ezer négy-zetméteres terület szintén sportövezetbe tartozik ugyan, de itt nincs szükség átminősítésre, mivel csupán 10 százalékot építettek be, szemben az ott lehetséges 35-tel, márpedig any-nyin a klubelnök szerint meg lehet oldani a befektetők számára is vonzó lehetőséget jelen-tő, de csupán sportcélú - vagy ehhez kapcsolódó - fejlesztéseket. Hasonló a helyzet a női röplabdázók és a teniszezők által használt 17 ezer négyzetméteres Folyondár utcai sportte-lepen.
„Tíznél több komoly érdeklődő keresett meg bennünket április óta, amikor aláírtuk a szán-déknyilatkozatot az ingatlanok átvételéről” - állítja Markovits. Többségük nyereségérde-kelt gazdasági társaság, zömében kereskedelmi egységek terveivel, de akad közöttük, ame-lyik többfunkciós fitneszcentrumban gondolkodik - ami nyilván átértékelné a Vasas ez irányú hasonló elképzeléseit. Néhány nonprofit szervezet is érdeklődik, bármelyikük ver-senyképes ajánlata a klubelnök szerint előnyt élvezne a piaci szereplőkéivel szemben.
