2006. február 18.

Ezen a napon férfi vízilabda csapatunk EUROLIGA meccset vívott a görög Olympiakosz csapatával. Az előjelek jók voltak, hiszen Varga Dani felépült kézsérüléséből és a csapategység is egyre jobb.

A fiúknak minimum egy pontot kellett szerezniük és akkor biztosan továbbjutnak a Jug Dubrovnik mögött. A hangulatra nem lehetet panasz. Az uszodában rég nem volt ennyi ember, mint, ma.

Találkozhattunk hírességekkel, más szakosztály sportolóival és persze az angyalföldi szurkolókkal, akik foci után vízilabda meccsre is kimentek. Sajnos a sport napilapban hibásan jelent meg a mérkőzés kezdésének ideje ezért sokan csak 15 perces késéssel érkeztek meg.

A bírói páros jelt adott és elkezdődött a mérkőzés. A találkozó elején a vendégek kétgólos előnyre tettek szert, ami a hazai csapatot egy kicsit meglepte, de nem törte meg. Köszönhetően Nagy Viktor bravúrjainak, Varga Dénes és Steinmetz Ádám góljainak döntetlen lett az állás. Jött egy kiállítás a részünkről, melyet a görögök kihasználtak és máris náluk volt az előny.

Sajnos bosszantó hibákat követtünk el Egy ilyen hiba után az ellenfél megúszott és előnyt szerzett. Jogosan lehetett boldog a maroknyi görög tábor, akik elkísérték szeretett csapatukat ide is.

A második játékrészben a Vasas csapata emberfeletti teljesítménnyel rukkolt elő. Mind védekezésben mind támadásban fantasztikusat alkottak, és persze Nagy Viktor is hozta a bravúrjait. Varga Dénes, Mátyás Zoltán, Vindisch Ferenc (büntetőből) és Steinmetz Ádám 100%-os ziccerből szerzett gólt ezzel már 6-4 volt az állás a piros-kékek javára.

Ekkor a hazai drukkerek voltak hangosabbak. Sajnos hiányzott a változatos szurkolás és így egy dob nélküli ütemtelen bíztatás hallatta hangját. A második negyed végén még egy gólt lőttek a vendégek és ezzel kialakították a félidő eredményét 6-5.

A nagyszünetben mindenki arról beszélt, hogy ki lenne az ideális ellenfél továbbjutás esetén… nos egyértelműen könnyű ellenfél nincs és valószínűsíthető, hogy olasz ellenfelet kapunk, ami valljuk be nem lesz könnyű feladat, de ez csapat talán mindenre képes! Ha a szurkolók is kiállnak az együttes mellett, akkor merészebb célokat is ki lehet tűzni.

A 3. játékrészt a kapufák jellemezték. Mind a két gárda sorra lőtte a kapufákat a fájóbb, persze Varga Dénes kapufái… Jött egy görög támadás és egy görög gól, melyre persze jött az angyalföldi találat. Zúgott az angyalföldi tábor: „Piszkáld ki, piszkáld ki” Kevesebb gól de továbbra is Vasas vezetés volt olvasható a kijelzőn.

És következett a mindent eldöntő 4. negyed. A Vasas vezetés a meccs végig kitartott, amikor is egy perccel a vége előtt Földi László időt kért. A továbbjutást nem veszélyeztette semmi, ugyanakkor az együttes győzelemmel akarta megköszönni a szurkolók bíztatását. Utolsó másodpercekkel a vége előtt a vendégek támadtak és kapufára lőtték a labdát. Ekkor már mindenki azt hitte, hogy angyalföldi győzelemmel zárul az est, csakhogy egy görög lövés Nagy Viktor mögött kötött ki.

Hogy a vendégjátékos a dudaszó előtt vagy után lőtte el a labdát nem tudni. Tény, hogy a bírók hosszas vitatkozás után megadták a gólt. Ezzel 9-9-es döntetlen lett a meccs vége.

Mikor a szurkolók megtudták az eredményt füttyszóval és fújolással fejezték ki véleményüket. Ezzel a pontszerzéssel a továbbjutást bebiztosított a csapatunk és már csak az a kérdés, hogy melyik olasz gárdával találkozunk a csoportkörök után!

Szép volt fiúk!

Hajrá Vasas!

Nagy Attila Vigyorex