Leggyakoribb keresések
KifejezésKeresések
Ádám Miklós röplabda5
Edzõk3
Marácz János2
Marton Zsuzsanna1
Marton Zsuzsa1
Vasas sportolók

Labdarúgás



A Vasas férfi labdarúgó csapatának eredményei

Magyar bajnok Magyar Kupa győztes Közép-Európa Kupa győztes
6 4 7
1957 tavasz, 1961, 1962, 1965, 1966, 1977 1955, 1973, 1981, 1986 1956, 1957, 1960, 1962, 1965, 1970, 1983

1911-ben, nemzeti ünnepünk után egy nappal, március 16-án megalakult a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas.

Labdarúgóink a kezdeti időkben, alacsonyabb osztályokban szerepeltek, de öt év alatt három osztályt előre lépve az első vonalban is bemutatkozhattak az 1916/1917-es bajnokságban, és azt a 6. helyen zárták.

Az első érmekre 1924-ig kellett várni. Ekkor csakúgy, mint egy évvel később bronzérmet szerzett a csapat, és Takács II Gyula szerezte a legtöbb gólt a bajnoki küzdelmek során (26 találat), így ő lett a klub első gólkirálya.

A 20-as évek végéig a Vasas stabil középcsapatnak számított, ám 1928-ban a 10. helyet megszerezve (12 csapatos volt a bajnokság) kiesett az NB I-ből.

1930-ban sikerült a visszakerülés, olyannyira, hogy a pályaavató mérkőzésen 5-2 arányban a Ferencváros volt a szenvedő fél.

Ez a pálya még a Béke utca-Forgách utca által határolt nem túl nagy területet jelentette. Az újbóli fölkerülés sajnos pillanatnyi fellángolásnak bizonyult, mert újabb kiesés következett és egy nehéz időszak küszöbére került a csapat. Ekkor még semmilyen támogatást nem kapott az államtól a Vasas.

A vergődés az 1941/42-es szezonig tartott. A Vasas, mint bázisklub akkoriban még anyagi gondokkal küszködött.

A 40-es évekre tehető a Vasas és a párt szorosabb kapcsolatának kialakulása. A Magyar Kommunista Párt koncepciója szerint, a sporton keresztül lehet tömeget megnyerni. Tervükben, egy munkásklub kiemelt támogatása szerepelt. A választás a Vasasra esett, 1946-ban valósultak meg az elképzeléseik. A támogatás nem csak pénzbeli segítségnyújtást jelentett, hiszen ekkor kapott a klub székházat, és az MKP által a Vasashoz került a Pasaréti úti hatalmas sportterület. A klubban betöltött pozíciókat szintén az MKP tagja „uralták”. (A klub elnöke ekkor Kádár János volt...)

Szereplését tekintve a gárda tartósan az élmezőnyben tartózkodott, második harmadik helyek színesítették a palettát. Óriási szenzációnak számított, hogy 1947-ben, Szovjetunióban szerepelt a Vasas vendégcsapatként, amely legtöbbször a Ruzsa-Lőrincz, Moór, Lóránt-Pósa, Nagy I. -Illovszky, Berzi, Szilágyi I, Szilágyi II, Kántor felállásban szerepelt. Akárcsak a 20-as, a 40-es évek végén is visszaesés volt tapasztalható. Kevesebb pénz jutott a Vasasra, az akkorra már MDP-vé alakult párttól.

Ez a mélyrepülés azonban nem tartott sokáig és a klub első nagy sikerét a Magyar Kupa megnyerése jelentette 1955-ben. A forradalom előtt, alatt és után is piros-kék sikerek voltak az akkori fociélet meghatározó eseményei.

1956-ban Középeurópa Kupát (KK) nyert a csapat: a Népstadionban (ma Puskás Ferenc Stadion) 100 000 néző előtt lejátszott mérkőzésen 9-2-re nyert az osztrák Rapid Wien ellen. A KK-t története során ötször nyerte el a Vasas.

Az 1957-es évszámot végre a Vasas első bajnoki címe fémjelezte. A forradalom utáni első bajnokság ugyan még „csonka” volt (11 fordulós), de azt csapatunk nyerte: leginkább a Kovalik-Kárpáti-Kortka-Sárosi-Bundzsák, Berendi, Raduly, Szilágyi I, Kaszás Lelenka, Csordás tizenegynek köszönhetően. Gólkirály, pedig 17 találattal Szilágyi I Gyula volt.

Mint bajnokcsapat, jogot szerzett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában való indulásra. Első fordulóban a svájci Young Boys volt az ellenfél. Az idegenbeli 1-1 után, a visszavágón 2-1-es Vasas győzelem született. ( A svájci csapat a következő BEK kiírásban szintén magyar csapattal, az MTK-val találkozott, és el is búcsúztatta). A következő körben nem kisebb csapat, mint a holland Ajax várt ránk. Az amsterdami 2-2 után a Népstadionbeli hazai mérkőzésen 4-0 arányban diadalmaskodtunk. Az elődöntőben a kor legnagyobb csapatával a Real Madriddal kerültünk szembe. (A másik ág párosítása AC Milan-Manchester United volt!!) Az első mérkőzésre ezúttal is idegenben került sor. Spanyolországból súlyos, 4-0-s vereséggel térhettünk haza. A Real Madridban akkor Kopa, Didi ,Santamaria, Di Stefano és nem utolsósorban Puskás Ferenc játszott. A visszavágónak ismét a teltházas Népstadion adott otthont, ahol Bundzsák és Csordás góljaival megvertük a spanyolokat.

Ennek a sporttörténelmi diadalnak a főszereplőit név szerint is illik megemlíteni. Kamarás-Kárpáti, Teleki, Sárosi-Bárfy, Berendi-Raduly, Csordás, Bundzsák, Szilágyi I, Lenkei összeállítású csapat vette fel a harcot sikeresen világhírű ellenfelével szemben.

Innentől kezdődött a Vasas aranykora, amely a 60-as években teljesedett ki. 1957-ben,’60-ban, ’61-ben, ’65-ben és 1966-ban mindannyiszor a Vasas nyerte a bajnokságot. A csapat edzői Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak.

Szentmihályi, Kárpáti, Mészöly, Sárosi, Bundzsák, Berendi, Mathesz, Kékesi, Machos, Farkas, Ihász, Pál II, Korsós, Fister, Molnár, Varga, Bakos voltak azok a játékosok, kiknek nevéhez fűződött az a bizonyos aranykor.

1966-ban a gárda veretlenül nyerte a bajnokságot, és Farkas János gólkirályi címet szerzett 25 találattal.

Nem lehet említés nélkül elmenni a 1968-as chilei Hexagonal torna mellett, amely a legjobb dél-amerikai csapatok részvételével zajlott le, kiegészülve a Vasassal. A csapat veretlen teljesítménnyel nyerte a rangos viadalt, még a Pelével felálló Santos sem tudta megállítani.

60-as években végre megoldódott a pálya kérdése.

A Vasas addig is a XIII. kerületben játszott, csakhogy a Latorca utcában, később, pedig az Építők pályán.

1961 lett a jelentős dátum.

Ettől kezdve ugyanis az angyalföldiek otthona lett a Fáy utca, amely a mai napig is ekképpen üzemel.

1970-es években folytatódott a Vasas jó szériája. ’73-ban kupagyőzelem a Bp.Honvéd ellen (4-3 arányban), majd mindmáig az utolsó bajnoki cím megnyerése, 1977-ben.

A Vasas Szurkolói közül ki ne tudná kívülről a Mészáros, Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor, Gass, Zombori, Müller, Várady, Kovács, Izsó összeállítást Rudi bácsi edzősége alatt.

A bajnoki címeket ekkortájt az Újpest nyerte, így a többi csapat nem igazán tudott érvényesülni.

Innentől kezdve a Vasas igazán kimagaslóan nagy sikert nem könyvelhetett el. Két kupagyőzelem a 80-as évekből (’82 és ’86) jelentette ekkor a sikereket.

Ez azonban nem azt jelentette, hogy a csapat hanyatlását élte volna, sőt az élmezőnyhöz tartozott-igaz hangos sikerek nélkül.

1990-től kezdve viszont már a stabil középcsapat jelzővel lehetett a Vasast illetni.

A rendszerváltás után érezni lehetett, hogy a Vasas már nem az a „pártcsapat”.

Ugyanakkor továbbra is tömegeknek jelentette a Babócsy, Nahóczky, Mészöly G., Tuboly, Zvara, Pecha, Gubucz, Klink, Galaschek, Nagy T, Claude, Szíjjártó féle csapat a kikapcsolódást hétvégenként.

1995-ben már meglegyintette a csapatot a kiesés szele. Az őszi szezon végén a kieső, 15. helyen telelt a csapat. A tavaszi szezont Verebes József irányítása alatt kezdtük, de három győzelem után amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is. Illovszky Rudi bácsi vette át a csapat irányítását, és többek között egy 10 mérkőzéses veretlenséget produkálva az idény végén a 10. helyen zártuk.

1998-ban és 2001-ben két bronzérem következett, majd ezután kezdődtek a bajok.

A 2001/2002-es bajnokságban utolsóként kiesett a csapat az élvonalból.

Kaotikus hangulat uralkodott az egyesületnél. Slavko Kovacsics, Komjáti András, Kiss László és Tornyi Barnabás sem tudta megmenteni a csapatot a bukástól.

Az NBI B-ben pénztlenség és szenvedés jellemezte a csapatot. Ez a későbbi megszűnéshez vezetett. Fél évre eltűnt a Vasas a magyar futball palettájáról.

2003-ban egy Vasas-hívő nagyvállalkozó, Jámbor János és az újjáalakult Vasas vezérkar, Markovits László vezetésével megteremtették azt a lehetőséget, mellyel a Vasas újra életre kelt.

Innentől datálhatjuk az újkori Vasas kialakulását.

A Kecskemét csapatának versenyzési jogát megvásárolva, az NBI B-ben szerepelt a csapat Bp.Vasas néven és a második helyet megszerezve feljutott az élvonalba.

A jelenlegi gazdasági és szakmai hátteret látva a jövő szépnek ígérkezik A Vasas mindig kiemelt szerepet játszott a magyar labdarúgásban.

Hatszoros magyar bajnok és négyszeres kupagyőztes. Több mint nyolcvan játékost adott a felnőttválogatottba. Felsorolni is nehéz lenne azokat a neveket, akiknek köszönhetően az elmúlt 94 évben, a XIII. kerületben focit láthatnak a kilátogató szurkolók. A magyar sporton belül mindig is a Vasasra volt jellemző egy olyan családias hangulat, amely alapot adott a korábbi sikeres helytálláshoz, és ami alapot adhat a jelenlegi sikeres szerepléshez.

Szekrényes Gábor


Olimpiai bajnokaink Adatok
Csordás Lajos Csordás Lajos
Farkas János Farkas János
Ihász Kálmán Ihász Kálmán
Menczel Iván Menczel Iván
Szentmihályi Antal Szentmihályi Antal



Gólkirály az NBI-ben Idény Gól
Takács II József 1925-26 29
Jenőfi Jenő 1942-43 26
Szilágyi I Gyula 1957 tavasz 17
Farkas János 1966 25
Várady Béla 1976-77 36
Kabát Péter 2000-2001 24

Legtöbb NBI-es mérkőzés Név
443 Komjáti András
382 Berendi Pál
364 Ihász Kálmán
361 Szilágyi I Gyula
353 Török Péter
339 Galaschek Péter
332 Várady Béla
318 Müller Sándor
316 Sárosi László
294 Bundzsák Dezső
290 Farkas János
279 Mészöly Kálmán
277 Juhár Tamás
270 Illovszky Rudolf
264 Jelinek Tibor
256 Mészáros Ferenc
249 Puskás Lajos dr.
248 Mathesz Imre
246 Izsó Ignác
232 Szilágyi II János
223 Gass István
216 Zombori Sándor

Válogatottság Vasas színekben Név
61 Mészöly Kálmán
45 Sárosi László
36 Várady Béla
35 Török Péter
33 Farkas János , Kiss László
27 Ihász Kálmán
26 Zombori Sándor
25 Bundzsák Dezső
23 Berendy Pál
22 Vidáts Csaba
20 Mészáros Ferenc
18 Csordás Lajos , Szentmihályi Antal




 
Azonosító
Jelszó
Új vagyokBelépés
Webmester  | CPS Portal Engine