Micsoda hétvége! A hétvégi program jó előre bekalkulálva nekünk – Vasas-drukkereknek: két rangadó két nap alatt…

Ennél már csak játékosaink lehettek feszültebbek.

Január 28. péntek, este 8 óra:

A Komjádi uszoda nem telt meg, pedig a Honvéd elleni meccs nagy és fontos csatát ígért. Az előző bajnoki szezonban még teltházas volt ugyanez a rangadó, hiába, mára kevesebb a „sztárjátékos” a Vasasban.

Ennek ellenére kedvenceink küzdenek, és remekül helytállnak ezzel a fiatal és motivált gárdával. Reméljük ma sem lesz ez másképp – bizakodtunk a meccs előtt.

A törzsszurkolók persze mindkét oldalon felsorakoztak, mindössze dobosaink késtek kicsit, ami bocsánatos bűn, hiszen minket is képviseltek röplabdásaink Eger elleni Magyar Kupa mérkőzésén.

Bemelegítés megvolt, bemutatás következett. A két csapat játékosai barátságosan köszöntötték egymást. És bár a Honvéd tele van olimpiai bajnokainkkal, a teher talán rajtuk nagyobb, hisz ősszel mi győztünk, nekik égetőbb a visszavágás.

És mi is lehetne nagyobb ajándék Hesz Máténak 29. születésnapjára, mint egy győzelem legnagyobb riválisunk ellen!

A ráúszás nekünk kedvezett (épp úgy, mint a további három negyedben), de hát mindig is tudtuk, hogy a mi Vindisch Ferink a leggyorsabb úszó a mezőnyben (remélem Kásás Tamás nem olvassa ezt az írást...). Emellett ő szerezte első gólunkat négyméteresből, amelyre Benedek válaszolt, szintén négyméteresből.

Félidőben döntetlen volt az állás, Kállay két gólt is szerzett már, amelyre a lelátón hatalmas üdvrivalgással és énekkel reagáltak Pólóék. Fantasztikus teljesítmény! De gólt szerzett Varga Dani és Steinmetz Ádám is.

A hangulat óriási volt, még bármi megtörténhetett! A vízben óriási csatát vívott a két csapat. Bár ne lett volna térfélcsere, vagy félidő (vagy tudom is én mi volt), ami a megtorpanást okozta.

Talán elfáradtunk, de félidő után meglépett a Honvéd. Pedig Nagy Viktor remekül védett, és amikor a kapufáról a kezére, onnan pedig a hálóba pattant a labda, ő borzasztóan elkeseredett. Van ilyen, nem volt szerencsénk. Hamarosan 6-8-ra alakult az állás, és a Domino nem adta ki a vezetést a kezéből. Vindisch szépítő góljának a szurkolótábor akkor is ugyanúgy örült, mintha csak az egyenlítést jelentette volna. A végeredmény 8-10.

Nem csüggedünk, így is egy ide, egy oda.

Boldog születésnapot, Móci!

Pihenésre és szomorkodásra amúgy sem volt idő, újabb kemény összecsapás következett. Szombat reggel a kosarát a boltban nyugodtan tologató Hesz Máté és a délelőtti bevásárlását gyanútlanul teljesítő szurkoló (én) sem sejthette, mi vár rá aznap este. No, de ne szaladjunk ennyire előre.

Január 29. szombat, este 6 óra:

Ellenfelünk a „BVSC-import” révén jelentősen megerősödött, és bajnoki címre törő Brendon-ZF Eger csapata, amelynek szurkolótábora, sörhasakat tekintve erősebbnek tűnt, hangerőben azonban felvettük velük a versenyt. Az a törzsszurkoló is hozzátett ehhez, aki előző nap elkeseredettségében határozottan kijelentette, nem jön a mai meccsre. Persze ott volt, de mi ezt már pénteken is sejtettük. Vajon mennyire befolyásolja kedvenceinket a tegnapi vereség? Talán valamivel több szurkoló jött ki.

Kell is majd a biztatás…

A tavalyi év legjobb női röplabdázója, a vasasos Józsa Zsuzsi is itt van, rajta már nem múlik, akkor gyerünk fiúk! De felfedeztem Kótai Mihályt, Rédei Katát is, hiába, ez is rangadó a javából!

Vindisch – mint már megszokhattuk – elhozta a labdát, és a mérkőzés simábban indult, mint azt bárki is remélhette volna. Az első és a második negyedben is két-két gólt szerző csapatunk több emberelőnyt is kivédekezett, míg saját góljai mind akcióból születtek.

Az egri szurkolók csendesedni kezdtek, bezzeg a hazai oldal a meglepettségtől még inkább rázendített. A kassai válogatott jónéhány tagját adó egriek a harmadik félidő közepéig még csak nem is veszélyeztették Németh „Kata” kapuját. Hát mi van itt? Bíztunk a győzelemben, na de ilyet! Megdöbbentő és hihetetlen egy órát éltünk át az uszodában. Kállay ismét lőtt két gólt, sőt, Kelemen is bevette a világ legjobb kapusának hálóját, miután Kiss Csaba elúszott a neki passzolt labda mellett.

Az utolsó negyedben szépíteni tudtak az eredményen a vidékiek, de ez is mindössze öt találatot jelentett a mi kilenc gólunkkal szemben. Persze megháláltuk az eredményt a medencéből kimászó játékosokat tapsvihar fogadta. Azt hiszem, ezt a találkozót mindnyájunknak alaposan ki kell pihenni.

Mégis készült szülinapi ajándék…

Köszönjük, fiúk és gratulálunk!