Egy szurkoló naplója!

2006. április 4.

Több szurkolótársammal már nagyon vártuk ezt a napot, ugyanis szeretett röplabda csapatunk a Női Extraliga elődöntőjében a Nyíregyházával játszott ki-ki meccset… Délután fél 3 felé maroknyi Vasas tábor útnak indult Nyíregyházára. Azt már a mérkőzés előtt tudtuk, hogy a mind a lányoknak mind nekünk nagyon nehéz meccs lesz. A lányoknak azért, mert az alapszakasz során már láthattuk, hogy a nyírségi együttes milyen erős, de az angyalföldi csapat nagyon elszánt volt. Nekünk azért volt nehéz, mert az várható volt, hogy nagyon kevesen megyünk le és teljes szívből berekedésig kell bíztatni a csapatunkat a sikerért, túlkiabálva a hazaiakat.

Útközben megálltunk sajtot venni, hiszen aki már valaha is kóstolta e térség sajtjait az soha sem felejti el ezeket, a különleges ízeket. Nem sokkal a kezdés előtt érkeztünk meg, ahol minket régi barátként üdvözöltek a vendéglátók. 18: 00-kor elkezdődött a mérkőzés és az a kevés szurkoló, aki lejött az egyszerre elkezdte üvölteni, hogy Hajrá Vasas! A pályán nagyon szoros csata zajlott. Egyik csapat sem tudott elhúzni a másiktól és csak kisebb szerencsén múlt, hogy a hazaiak nyerték meg az első szettet. Ezután végre azt láthattuk, amit elvárunk a csapattól! Magabiztosabb játék és vezetés! Egész a 4. szett végéig… Ugyanis ekkor számunkra vitatható bírói ítélet után a lányok kicsit megzavarodtak és elvesztették a szettet. Következhetett a mindent eldöntő 5. szett, mely a vártnál kicsit simábbra sikerült. 5 pontos különbséggel nyertek kedvenceink. Ezzel kicsit megizzadva de sikerült megnyerni a 3 győzelemig tartó párharc első meccsét.

A találkozó után vígan ünnepeltünk a játékosokkal, majd mi szurkolók elindultunk hazafelé. Éjfél környéke felé megérkeztünk Budapestre és mindenki örömittasan hazaindult lefeküdni.

2006. április 6.

Alig vártam, hogy vége legyen már a szerdai napnak és jöjjön a csütörtök, amikor az aranylányaink ismét pályára lépnek az elődöntő második meccsén. Egész nap arra gondoltam, hogy legyen már délután, és fent lehessek a Foyondár utcai csarnokba. Hál’ istennek ilyenkor az idő is gyorsabban telik és hip-hop máris a meccs helyszínén voltam. Számomra kicsit csalódáskeltő volt a kevés néző, hiszen mégiscsak a tavalyi két döntős csapat játszott. Azért a szurkoláson nem látszott meg a nézőhiány… a mérkőzést megint a nyíregyháziak kezdték jobban, de ezt már megszoktuk… különben sem az számít, hogy ki kezdi jobban a meccset, hanem az, hogy ki nevet majd a végén. Nos az első szettben sokáig a vendégek vezettek de, ezután az angyalföldi lányok megmutatták miért is ők a címvédők. A második szettben még hangosabb szurkolásba kezdtünk és a lányok, mintha ettől még jobban odatették volna magukat és hatalmas küzdelemben és pontos befejezésekkel a második játékrészt is tudták hozni. Következett a 3. szett. A nyírségiek teljesen szétestek és a Vasas csapata magabiztosan végig vezetve megnyerte a találkozót! Ezzel a 3 győzelemig tartó küzdelemben 2-0-ra vezetett a Vasas csapata. A mérkőzés után a büfében mindenki vidáman beszélgetett és már a szombati utat tervezgette!

2006. április 8.

A sok fogadkozás azt sugallta, hogy ma a röpire kell kimennünk nem, pedig a focirangadóra. Utólag belegondolva helyes döntés volt! Olyan fél 3 körül indultunk el Nyíregyházára. Ma kicsivel több emberre számítottam, hiszen adott esetben ez egy sorsdöntő meccs is lehet. Egy órával a meccskezdés előtt megérkeztünk a csarnokhoz, ami most egy általános iskolában volt nem pedig a sportcsarnokban. Ahogy telt múlt az idő egyre több Vasas szurkoló tűnt fel. A mérkőzés kezdetére kb. 15-20 angyalföldi szurkoló és két hatalmas dob, alkotta Vasas tábort. Szinte felrobbant a csarnok a hangorkántól! Mely természetesen a hazai csapatot zavarta meg jobban. Gyors 3 szettben lányaink tudatták a világgal, hogy idén is ők az esélyesek a bajnoki címre. A mérkőzés lefújása után örömünnep kezdődött !!! A játékosok egymás nyakába ugráltak, míg mi szurkolók őket dicsértük. Következett a szokásos pacsizás velük, majd mindenki nevét elskandáltuk. Rövid búcsúzás után a csarnok előtt találkoztunk ahonnan egy közeli kis kocsmába mentünk! Itt folytatódott az ünneplés! Sajnos hamar kiderült, hogy túl kicsi a hely számunkra ezért szépen lassan tovább haladtunk Nyékládházára ahol a csapattal közösen vacsoráztunk, beszélgettünk és felhőtlenül ünnepeltünk. Persze azzal mindenki tisztában volt, hogy az igazán nehéz meccsek csak most fognak következni mind a magyar kupa 4-es döntőjében mind a BSE elleni bajnoki döntőkön. Igaz a mondás, hogy jó társaságban gyorsan telik az idő…Nos olyan annyira igaz, hogy hajnali 2 óra felé tértünk haza!

Itt a Húsvét itt a nyúl! Vasas – Nyíregy 3-0!!

Vigyorex